December 13-án 17
órakor a Halis István Városi Könyvtárban immáron 17. alkalommal jöttek össze az
irodalom és a könyvek szerelmesei. Megjelent a 17. Kanizsai Antológia, és ennek
kapcsán a könyv íróit látta vendégül Nagykanizsa Megyei Jogú Város
Önkormányzata.
Az ünnepségen megjelent írókat, költőket és az
érdeklődőket Balogh László önkormányzati képviselő az OKISB elnöke
köszöntötte.
— Kedves mindnyájan! A Kanizsa Antológia immár a
17. kötetét és az alkotókat köszöntjük a mai napon. Sok szempontból is büszkék
lehetünk rá, hiszen 2005-ben indult el ez a történet. Ez az antológiasorozat
kifejezi azt, hogy pezsgő irodalmi élet zajlik Nagykanizsán, amely munkát ez a
sorozat is fémjelzi. Szeretettel és jó szívvel köszöntöm a kanizsai irodalmár
alkotók 17. közös munkáját. A kanizsai kultúránk felemelkedését hisszük és
várjuk. És most a legfontosabb, hogy az alkotókat köszöntsük tisztelettel, mert
ők a mi lélegzésünket is érzik. Természetes, hogy a látókörünkben a világ
közepe, a centrum, a szív, önmagunk, a mi Kanizsánk. Köszönjük nekik, hogy
hozzájárulnak művészeti gazdagságunkhoz. Lehetünk és legyünk is büszkék arra,
hogy gazdagok vagyunk irodalmár alkotóink számában és sokszínűségében.
Balogh László köszöntő sorai után Lehota M.
János esztéta, mondta el gondolatait erről az antológia könyvek sorozatról.
— Minden alkotónak, szerzőnek nagy szeretettel
köszönöm, hogy eljöttek és hogy alkotásokat küldtek a város legújabb
antológiájába. Két gondolatot szeretnék elmondani és megosztani önökkel. Az
első talán a legfontosabb, amit minden évben érdemes újra és újra elmondani,
hogy sokan vagyunk, és gazdag a városunk. És ezt érdemes minden alkalommal
elmondani. „Arckép” az alcíme az antológiának, ami azt jelenti, hogy művészi
kép önmagunkról. Egy tükörkép önmagunkról. Ha belenézünk a tükörbe, akkor
lássuk, hogy hol tartunk. Ez az antológia lehet egy olyan platform, ahol
mindannyian, akik itt szerepelnek, azok egy picit a világ részévé is vállnak,
és ez által meg tudják mutatni önmagukat. Több mint negyven alkotó szerepel 200
oldalon ebben a könyvben. Az antológiának a kezdetek óta ez a célja, hogy
lehetőséget adjon egy közös térben való együtt dolgozásra. Lehet tanulni is
egymástól.
Nagykanizsán ma 40 olyan alkotót tudunk
felmutatni, akiknek írásai ebben az antológiába bekerülhettek. Egy
50 000-es városban 40 alkotó az nagyon szép szám. És nem fogytunk, hanem
növekedtünk. Ez a legnagyobb büszkesége a városnak. Abban a rohanó világban,
ahol ma élünk, leül valaki egy percre, és szakít egy kis időt arra, hogy egy
holt feleslegesnek gondolt kultúrát művelje, az mindenképpen azt mutatja fel,
hogy érdemes itt élni ebben a városban, és érdemes itt alkotni.
A másik fontos gondolat pedig az, hogy ma
mindenki keresi azt a lehetőséget, ahol meg tud szólalni, és ahol el tudja érni
a másik embert, meg tudja szólítani. És az antológia ebben segít az íróknak. A
könyv idei válogatása is rendkívül színes. Az írásokban az identitás kérdései,
a létkérdések témái kerültek előtérbe. Biztos, hogy ennek is van üzenete.
Majd Kardos Ferenc felelős szerkesztő
beszélt arról, hogyan válogattak a sok beérkezett alkotás közül, hogy minden
eddiginél nívósabb írások kerüljenek bele ebbe a mostani antológiába. Említette a jó
kapcsolatokat is, így az Óbudán működő Krúdy Gyula Irodalmi Kör, az esten jelen
lévő ismert vezetőit, Kanizsa József titkárt, és Király Lajos elnököt,
akik, mint elszármazottak járnak haza és jelenhetnek meg az antológiában,
tartják a jó kapcsolatot a Takács László Irodalmi Körrel, és a városi
könyvtárral.
Az ünnepség végén Kardos Ferenc az újonnan
megjelent 17. Kanizsai Antológia szerzőinek nyújtott át két-két
tiszteletpéldány könyvet. Majd az alkotókat és az érdeklődő vendégeket vendégül
látta a könyvtár vezetése egy pohár italra és szendvicsre.
Balogh, Lehota M., Kardos
Király, Kanizsa, Péter János
Balogh, Király és a közönség
Vizvári és Lehota M.
Közönség
Tudósító: Vízvári József